Egyszerű, glutén-, tej és cukormentes finomság.
Ez most egy hedonista, az észszerűség határait súroló recept, ugyanis a mogyoróvaj végzetesen jó triót alkot a banánnal és a csokival is! Ha még nem próbáltad, ajánlom figyelmedbe! Viszont mivel kíméletlenül addiktív a cucc, így az esetleges függőségek kialakulásáért nem vállalok felelőséget! :D
Azt gondolom, hogy időnként belefér, hogy áldozzunk a céltalan élvezetek oltárán is, ha már arra tettük fel az életünket, hogy a fősodorral szembemenve, egészségesen étkezve, gyakran önmegtartóztatást gyakorolva éljük mindennapjainkat. Ez természetesen egy szuper dolog, és nagyon-nagyon büszke vagyok rád, ha te is meghoztad már a döntést, hogy az egészséget választod a hagyományos nyugati táplálkozás helyett!
Ha az ételeket elhelyeznénk egy spektrumon, akkor ez a süti természetesen annak az egészségesebb végén helyezkedne el, de mivel a funkcionális táplálkozás lényege, hogy az ételeink azt a célt szolgálják, hogy a lehető legtöbb tápanyaggal töltsék fel a szervezetünket, így erre inkább élvezeti faktorként gondolj. Ennek természetesen nem elhanyagolható a szerepe a gyógyulásban, hiszen ha egy étrend frusztrációt és stresszt okoz, akkor az nem fog minket meggyógyítani.
Természetesen vannak olyan egészségügyi problámák, amikor a zab és a mogyoró fogyasztása is kerülendő. Autoimmun problémával küzdők vagy súlyos emésztőrendszeri zavarból még csak kifelé tartók most ne figyeljenek…
A banánokat egy nagyobb tálban villával összetörtem és hozzákevertem a mogyoróvajat. Ezután hozzáadtam a száraz hozzávalókat, jól összedolgoztam és félretettem pihenni.
Eközben előmelegítettem a sütőt 170 fokra majd diónál kicsit nagyobb golyókat formáztam a masszából (16 db lett). Sütőpapírral bélelt tepsire tettem és kicsit lenyomkodtam őket.
Alsó-felső sütési programon 25-30 percig sütöttem.
Miután a kekszek kihűltek meglocsoltam őket az olvasztott étcsokival és megszórtam egy csipet dekorsóval.