A pajzsmirigy annak ellenére, hogy egy viszonylag kisméretű szervünk, annál fontosabb feladatot lát el a szervezetben. Nélküle nem tudnánk életben maradni és méretéhez képest igencsak nagy tápanyagigényekkel rendelkezik. Ráadásul több tápanyag esetén elsőbbséget élvez, ilyen pl. a jód is, amit azért érdemes tudnunk, mert jódhiány következtében kialakult pajzsmirigy működési zavarok esetén a szervezet többi jódigényes szervében (pl. petefészkek, mellek, emésztőrendszer) már biztosan régóta fennáll ez a hiányállapot.
Így már nem is olyan meglepőek a pajzsmirigyproblémákkal együtt járó emésztési zavarok, ciklus- és, fertilitási problémák.
A továbbiakban a pajzsmirigy optimális működéséért felelős legfontosabb mikrotápanyagokról és azok hiányáról lesz szó.
A szelénhiány az egyik legfontosabb tényező a hashimoto kialakulásában, mert a szeléntartalmú antioxidáns enzimek tartják kordában a pajzsmirigyben lezajló oxidációs folyamatokat. Hiányában nincs, ami ezt szabályozná, az oxidatív stressz pedig fokozza a gyulladásos folyamatokat. Első sorban szerves szelént érdemes pótolni (Na-szelenit kizárva), úgy mint a szelénes élesztő vagy az élesztőmentes szelenometionin. A szelén pótlása mellett nagyon fontos az optimális glutation szint biztosítása is, mert autoimmun betegek esetében általaban alacsony a szintje, viszont szükség van rá az antioxidáns enzimek által termelt többlet hidrogén-peroxid semlegesítéséhez. (Ez egy másik poszt témája)
A vérszérumból mért szelénszintből nem lehet következtetni a teljes szervezet sejtszintű szelénellátottságára, így általános laborvizsgálat során nem érdemes nézetni. Nap 100-120 mcg szelénpótlás hosszútávon is biztonságos.
Sejtszintű magnéziumhiány esetén a sejten belüli kalcium szintje megemelkedik és ez szintén fokozza az oxidációs folyamatokat. Hashimoto esetén nagyobb dózisú, akár napi 600-1000 mg elemi magnézium fogyasztása is indokolt lehet. Ám nem mindegy az sem, hogy milyen formában visszük be a szervezetünkbe.
A magnézium-oxid hasznosulása a szervezetben igen csak gyenge hatásfokú, mondhatni nem sokat ér, így valójában nem alkalmas magnézium pótlásra. Sajnos a patikában kapható legtöbb készítmény ezt a rosszul hasznosuló formát tartalmazza. Magnéziumpótlásra ajánlott formák: magnézim malát, magnézium biszglicinát, magnézium citrát, magnézium taurát.
A közhiedelemmel ellentétben nem a jód, hanem a jódhiány is tényezője lehet a Hashimoto kialakulásának. Amíg egy egészséges ember pajzsmirigye kb. 10 mg jódot tárol, addig HT esetében 5 mg-ot vagy még annál is kevesebbet, ha már alulműködés is kialakult (2 mg).
Dr. Brownstein azt írja a könyvében (Iodine: Why You Need It, Why You Can't Live Without It), hogy kísérleti körülmények között nem lehetséges létrehozni a Hashimoto betegséget, ha nem áll fenn jódhiány. Éppen ezért a lehető legnagyobb hiba a Hashimotós betegeket eltiltani a jódtól.
HT esetén csak szigorú protokollt követve szabad jódot pótolni. További információk: gyogyitojod.hu-n vagy a Jódpótlás tudományos alapokon Facebook csoportban.
A cink nélkülözhetetlen tápanyag a pajzsmirigy optimális működéséhez, céltápanyaga a pajzsmirigynek, mert hozzájárul az optimális T4-T3 hormonátalkításhoz. A cink segítségével alakul át a T4 hormon T3-má. Mivel élelmiszereink cinktartalma jellemzően alacsony és nem fogyasztunk napi szinten tengeri herkentyűket, így szinte borítékolható a hiányállapot. A cinkfogyasztás mellett nem szabad megfeledkezni a rézbevitelről sem, amit megtehetünk kombinált étrendkiegészítők segítségével, vagy heti rendszerességű májfogyasztással.
A vas a pajzsmirigyműködésnek szintén elengedhetetlen kofaktora. Szükség van rá a TPO enzim aktivitásához és a hormonkonverzióhoz is, azonban Hashimoto esetén oly gyakori felszívódási zavar következtében sokszor nagyon alacsony a szervezet vasszintje, és emiatt is kialakulhat pajzsmirigy alulműködés. Vasat pótolni első sorban étrendi forrásból javasolt, heti 2-3 alkalom májfogyasztással.
D-vitamin – nagyon fontos immunkiegyensúlyozó szerepe van. HT esetén általában TH1-es fehérvérsejt dominancia áll fenn, így az immunrendszer nem működik kiegyensúlyozottan. Az optimális D-vitamin szint vérszérumból mérve: 120-150 nmol/l.
A D-vitaminnal szinergiában működik az A-vitamin és a K-vitamin is. D-vitamin pótlásakor ezeket is mindenképpen pótolni kell, különben hiányállapot alakulhat ki. Az A-vitamin ajánlott beviteli mennyisége min. kétszerese a D-vitaminnak és célszerű olyan D-vitamin készítményt vásárolni, ami már tartalmazza K-vitaminokat (K1 és K2 vitamin) is.
Mint láthattátok, Hashimoto thyreoiditis esetén igen csak fontos a mikrotápanyagok megfelelő mennyiségű és minőségű bevitele. Azonban ahogy az előző írásomban olvashattátok, mindez csak egy kis eleme a HT komplex terápiás megközelítésének. A fentebb linkelt oldalakon nagyon sok hasznos információt olvashattok a pajzsmirigy problémák és a táplálkozás, tápanyagbevitel, jódpótlás témakörében. Jó szívvel ajánlom!
Amennyiben túl bonyolultnak érzed a leírtakat, elveszettnek érzed magad a sok információ között, ha szeretnél segítséget a gyógyulásod felé vezető úton, vagy megreformálnád az étkezésedet, keress bizalommal.