A pajzsmirigy a nyak elülső részén, a nyak két oldalán a pajzsporc alatt elhelyezkedő, gazdagon erezett, két lebenyből álló szerv.Nőkben egészséges állapotában maximálisan 18 cm3, férfiakban 25 cm3 térfogatú. Ultrahang leleten sokszor csak a méretét adják meg 3 dimenzióban, melynek alsó határa alatt sorvadásról, a felső határ felett megnagyobbodásról (strúma) beszélünk.
A pajzsmirigy a szervezet legnagyobb belső elválasztású mirigye, hormonjait a keringésbe juttatja, melyek hatásukat a mirigytől távolabb fejtik ki, így a teljes szervezetre hatással vannak, szabályozzák az energiatermelő és számos más folyamatot a szervezetben.
Állományát mirigysejtek, a thyreociták alkotják, melyek tüszőkbe rendeződnek. A tüszőket egy kolloidos folyadék tölti ki, amit a thyreoglobulin alkot (TG). Az elkészült pajzsmirigy hormonokat a pajzsmirigy sejtek a thyreoglobulinhoz kötve raktározzák, igény szerint innen szabadulnak fel a véráramba.
A pajzsmirigy velőállományában találhatóak azok a C-sejtek, amik a kalcitonint termelik, melynek feladata, hogy serkentsék a kalciumionok beépülését a csontokba, ezzel csökkentve a vér kalcium szintjét.
A pajzsmirigy kapcsán általában három (jó esetben négy) hormon szokott felmerülni. Ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk a pajzsmirigyünk működéséről, tudnunk érdemes a vizsgálati lehetőségeikről. Ezek a hormonok a következők:
A TSH-t valójában nem a pajzsmirigy állítja elő, hanem az agyalapi mirigy. Mennyiségét általában az határozza meg, hogy mennyi pajzsmirigy hormon kering a véráramban, mennyi pajzsmirigy hormonra van szüksége a szervezetnek, mekkora mennyiségű pajzsmirigy hormont képes a szervezet (és a mellékvese) tolerálni. A TSH feladata a pajzsmirigy serkentése vagy lassítása, hogy az minél több vagy kevesebb T4 és T3 hormont termeljen.
A magas TSH szint azt jelenti, hogy a szervezetnek több pajzsmirigy hormonra van szüksége, mert az aktuális mennyiség túl alacsony, kevés pajzsmirigy hormon áll rendelkezésre, amitől lassul az anyagcsere. Ha a TSH alacsony, az azt jelenti, hogy a szervezetnek nincs szüksége több pajzsmirigy hormonra, vagy többet nem tud tolerálni, mert a hormonok szintje túl magas, amitől fokozódik az anyagcsere.
A TSH szintje különféle rendellenességek esetén emelkedhet illetve csökkenhet, a női ciklus különböző pontjain is változhat a szintje, ezért nem feltétlenül lehet következtetni általa a pajzsmirigy hormonok valós mennyiségére, alapvetően a test igényeire reagál, nem kizárólag a pajzsmirigy működésének állapotát fejezi ki.A hagyományos orvosi gyakorlatban azonban bevett szokás kizárólag a TSH monitorozása (háziorvos is csak ennek a vizsgálatát kérheti).
T4 (tiroxin) hormon: Négy jódatomból épül fel. Inaktív pro-hormonnak tartják, amelyből később T3 vagy rT3 képződik, amely állítás nem teljesen fedi a valóságot, ugyanis a T4 hormon hatással van a szív munkájára, lassítja vagy gyorsítja a szívverést. Ezért van az, hogy T4 pótlás esetén, ha túl magas a bevitt dózis, előfordulhatnak pulzus- és szívritmus problémák.
T3 (trijód tironin) hormon: amikor a szervezetnek energiára van szüksége, akkor a T4-ből T3-at állít elő az egyik jódatom eltávolításával. A T3 feladata, hogy a szöveteket energiával lássa el. A pajzsmirigyen kívül több szövet is képes a T4-et T3-má alakítani (perifériás konverzió), mint például a máj, a belek vagy a mellékvese. Így ezek optimális működése legalább annyira fontos a megfelelő hormonhasznosulás tekintetében, mint maga a pajzsmirigy.
rT3 (reverz T3): szerepe, hogy lelassítja az anyagcserét, „anyagcsere-fék”. Ez a hormon is T4-ből alakul át a négy jódatom közül egy másik átalakításával. Ez a hormon szerkezetileg közel azonos a T3-mal, ezért a sejtek T3 érzékelő receptoraiba jól beleillik, így útjába áll a T3-nak, amely így nem tudja kifejteni energiaszint növelő hatását. Amennyiben túl sok rT3 termelődik és felborul a T3/rT3 arány, abban az esetben T3 rezisztenciáról beszélünk.